Változik a lakossági állampapírok neve
Az ÁKK azt tervezi, hogy változtat a lakossági állampapírok mostani elnevezésén, a cél az egyszerűsítés és az egységesítés - derül ki az ÁKK közleményéből.
Az ÁKK azt tervezi, hogy változtat a lakossági állampapírok mostani elnevezésén, a cél az egyszerűsítés és az egységesítés - derül ki az ÁKK közleményéből.
Júliusban a befektetési alapoknál is nyár volt, a befektetések gyakorlatilag semmit nem hoztak, sőt, a gyengébb teljesítmény miatt még közel 20 milliárd forinttal csökkent is a piaci összvagyon. A legkeresettebb alapok a vegyes és ingatlanalapok voltak, és bár 2015 óta az utóbbi kategória már közel 460 milliárdot vonzott be, így is jócskán elmarad a lakossági állampapírok 3 ezer milliárdjától.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint májusban még az állampapírok iránti keresletet is lekörözték a befektetési alapok: állampapírokba 26 milliárdot, befektetési alapokba 32 milliárdot tettek a magyar háztartások. Mindeközben nőtt a különbség az ÁKK és az MNB által közölt, lakossági kézben lévő állampapírok adatai között: ezermilliárd forint feletti az az összeg, ami a lakossági állampapírokból nem a háztartásoknál csapódik le.
Megtudtuk, hogy július 17-től jelentősen csökkenti egyes lakossági állampapírok értékesítése után fizetendő forgalmazói jutalék mértékét az ÁKK.
Barcza György, az ÁKK vezére szerint bár sokan drágállják a lakossági állampapírokat, az adósságkezelő tudatosan választott olyan hozamszintet, ami vonzó a lakosságnak, de a költségvetést sem terheli meg. Egy vele készített interjúban kitér arra is, hogy nincsenek rejtett tulajdonosok a lakossági papíroknál, szerinte ez csak "egy hangzatos cím, de teljes mértékben félrevezető".
Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.
A magyar államadósságon belül európai összevetésben kimagasló a lakosság által tulajdonolt állampapír, illetve nagyon magas a rövid lejáratú államadósság részaránya. Az Eurostat ma megjelent adatai alapján mindkét tekintetben a második helyen állunk az unión belül.
Az ÁKK legfrissebb, májusra vonatkozó adatai szerint mérsékelt ütemben, mintegy 60 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya áprilishoz képest, ezzel 6250 milliárdra nőtta lakossági papírokban lévő vagyon.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
Idén év elején 6000 milliárd forintra duzzadt a lakossági állampapírok állománya, ezzel öt év alatt ötszörösére hízott a népszerű befektetés. Ennek oroszlánrésze a lakosságnál van, de szép csendben egyre nagyobb részt hasítanak ki maguknak az önkormányzatok is, akiket tavaly ilyenkor még észre sem vettünk volna, mára pedig már több száz milliárd forint értékű lakossági állampapír is lehet a kezükben.
Áprilisban közel 170 milliárd forintért vásároltak az új Kétéves Állampapírból, ezzel a legkeresettebb konstrukció volt múlt hónapban. Az első négy hónapban a teljes állománynövekedés elérte az ezermilliárd forintot.
A színfalak mögött javában folyik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Mindezt az állam számlájára. Az ÁKK megálljt parancsolt, készülődik a forgalmazói szerződésmódosítás, és még nem tudni, hogy ez az akció mekkora keresletkiesést jelent majd a lakossági állampapírok piacán. Ennek igyekeztünk utánajárni.
Lakossági állampapírt a Magyar Államkincstáron kívül bankoknál is venni lehet, a forgalmazó bankok többsége ezért nem is számít fel külön díjat, de ha lejárat előtt szeretnénk visszaváltani a papírunkat, egyáltalán nem mindegy, hogy azt bankban vagy a kincstárban tartjuk-e. Egyes bankok ugyanis a kincstárénál kedvezőtlenebb árfolyamokat szabnak, amivel sokat is lehet bukni, ha nem tudjuk kivárni a lejáratot.
Ha az államadósság-finanszírozáshoz való hozzájárulásról van szó, a magyar háztartások szinte mindenkit leköröznek az EU-ban. Az államadósságon belüli több mint 13%-os magyar aránynál egyedül Máltában mértek magasabbat. A probléma, hogy a magyar lakosságnál lévő államadósság több mint fele rövid lejáratú, nem véletlenül igyekszik az ÁKK a hosszabb lejáratú papírok értékesítését előmozdítani.
Akár már idén 1%-ra csökkenhet a népszerű Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) kamata a Portfolio szerdán megrendezetett Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciarésztvevőinek egy része szerint. A konferencia hallgatósága úgy látja, hogy az állampapírok mellett a befektetési alapok lehetnek az idei év népszerű befektetései a vagyonos ügyfelek körében, emellett kiderült az is, hogy mit gondolnak a résztvevők a robottanácsadók és fintech cégek előretöréséről a vagyonkezelésben.
A lakossági pénzügyi vagyona emelkedő trendet mutat, az állampapírok háztartási pénzügyi megtakarításban való aránya tavaly mintegy 10%-ot tett ki. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján elmondta, hogy a lakossági állampapírok tavalyi felfutásában nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzatok kereslete is szerepet játszott. Az előadást követő panelbeszélgetés résztvevői szerint a magyar vagyonos ügyfelek körében a prémium állampapír jelentheti az új kedvencet, miután a rövid futamidejű állampapírok folyamatosan vesztenek majd népszerűségükből.
Az új Kétéves Állampapír első értékesítési napján 2,3 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság az állampapírból - derül ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Nem az alacsony hozamkörnyezet, a MiFID 2 vagy a lakossági állampapírok térnyerése jelenti a legnagyobb kihívást az alapkezelői piacon, hanem az, hogy hogyan lehet minél jobb hozamokat elérni az ügyfeleknek. Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója szerint ebben leginkább az abszolút hozam szemléletben működő alapok tudnak a legtöbbet hozzátenni, emellett az interjúban kitér arra is, hogy milyen kihívások elé állíthatják a szektort a robottanácsadók.
Mától már jegyezhető az új, 2 éves futamidejű állampapír. A fix kamatozású kötvény évente 2,5%-ot fizet. A kormány és az ÁKK célja, hogy tovább növeljék az államadósságon belüli lakossági részarányt, Varga Mihály szerint elképzelhető, hogy a jövőben újabb lakossági állampapírokat dob ki a piacra az ÁKK.
Van okunk az optimizmusra?
Van pár alapszabály, ami érdemes betartani, nehogy túlságosan elengedjük magunkat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Három nap alatt ez a harmadik.
A holtankoljak.hu adatai szerint.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
